Sugárterápia daganatos kutyákon

Egyrészről a tenyésztők és tulajdonosok elvárásai is ezt sugallták a kezelő állatorvosnak, másrészt a kor szakmai és technikai feltételei sok esetben csak a daganatos állat életének kíméletes kioltását tette lehetővé. Mára a helyzet gyökeresen megváltozott. A tulajdonosok igényei megnőttek a társállatok egészségügyi ellátásával kapcsolatosan, ugyanakkor a diagnosztikai és terápiás lehetőségek fejlődésével manapság a kutyák egészségügyi ellátásának színvonala a közegészségügyhöz hasonlítható.

A daganatos megbetegedések diagnózisa gyakran bonyolult feladat. Kicsit könnyebb a helyzet a testfelszín közelében kialakuló daganatok (például emlődaganatok, bőrdaganatok stb.) esetében, de a többféle, szintén duzzanatképződéssel járó (például vérömleny, ödéma, tályog) kórformáktól ezek is csak gondos vizsgálattal különíthetőek el. Bonyolódik a kérdés, ha a daganat a külvilágtól elzártan, a testüregekben (koponyaüreg, mellkas, hasüreg) fejlődik, ilyenkor az ún. kiegészítő vizsgálatok (laboratóriumi vizsgálat, röntgen, ultrahang, szcintigráfia) kiemelten fontosak. A korrekt, végső diagnózis kimondásához nem nélkülözhetjük a szövettani, sejttani vizsgálatokat sem.

Ha megvan a diagnózis, az állatorvosnak a tulajdonossal közösen célszerű megállapodni a kezelési stratégia kialakításában. A legtöbb esetben műtéti eljárással orvosolható a betegség. Szerencsés esetekben a varrateltávolítással lezáródik egy rosszemlékű időszak, és az időnkénti ellenőrző vizsgálatokon megnyugvással hallhatjuk, hogy kedvencünk gyógyult a daganatos betegségből. Ha ennek az állapotnak egy kis külalaki hiba (pl. heg vagy szövethiány) esetleg az egyik végtag amputálása az ára, azt gondolom nem szabad az operációtól visszarettenni. A tumoros betegségek egy részében nem az operáció az egyedül javasolható megoldás. Az embereken is alkalmazott kemoterápiás gyógyszerek legnagyobb része kutyákon is sikerrel bevethető, így pl. a vérképző szervek, egyes fej, nyak, végbél és ivarszervek nyílása környezetében fejlődő daganatok esetén gyógyszeres kezeléssel a betegség előnyösen befolyásolható, sokszor teljes mértékben leküzdhető. A tumoros megbetegedések egy részénél a sugárterápia lehet a kezelés leghatékonyabb módja. Ez lehet külső sugárforrásból (kobaltbesugárzó) vagy radioaktív gyógyszer adásával végzett kezelés. Mindhárom kezelési forma (sebészi, kemo-, és sugárterápia) a tumor típusától függően eredményes lehet önmagában, vagy kombinációikban alkalmazva (pl. sebészet és sugárterápia, kemo- és sugárterápia).

A kutyákon előforduló sokféle daganat között léteznek sugárérzékeny és a besugárzásnak ellenálló tumortípusok. A leginkább sugárérzékeny, és ezáltal sugárkezeléssel legjobban gyógyítható daganatok a sok osztódó sejtet tartalmazó, ezért gyorsan növekvő, lágyszöveti típusú daganatok. Ezek bármely testtájon előfordulhatnak, leggyakrabban a száj- és orrüreg, a nyak, a hasi és nemi szervek, valamint a csont- és vázrendszer daganatait kezeljük eredményesen sugárterápiával. A sugárterápia célja lehet

• a teljes gyógyulás, a tumormentes állapot elérése,
• a tumor méretének csökkentése és ezáltal a műtéti megoldás előkészítése,
• operáció után az esetlegesen visszamaradó daganat elpusztítása, vagy
• a más módon nem csillapítható fájdalom csökkentése.

A sugárterápia alkalmazásáról sokféle – és főleg negatív értelmű – álinformáció és tévhit kering a köztudatban. A hányás, hasmenés, szőrhullás és kopaszodás, mint a sugárterápia mellékhatásai, a 20–30 évvel ezelőtti, az akkori kornak megfelelő tudományos és műszaki színvonalnak megfelelően kivitelezett sugárterápia „számlájára” írhatók. Ezzel szemben manapság a szakszerűen kivitelezett, ún. lokális sugárterápia csak a daganat területére irányul, így az egész szervezetet érintő mellékhatása gyakorlatilag nincs. A daganat felett és közvetlen környezetében helyezkedő normális szervek, szövetek sugárterhelése minimális, így a mellékhatások, ha vannak egyáltalán, enyhe fokúak, megelőzhetők illetve kezelhetők.

Esetismertetés:

Boni, az ötéves, ivartalanított Bobtail szuka, a hüvelyében növekvő almányi daganattal (Sticker szarkóma) került hozzánk, amely a húgycső falát és a gáttájék szöveteit is beolvasztotta. A pérarés alatt kb. tízforintosnyi területen a bőr fekélyes volt, a közepén lévő sipolynyíláson vizelet ürült. A daganat sebészeti szempontból inoperábilisnak minősült. Bonit hat alkalommal, összesen 54 Gray dózissal kezeltük. A kezelés végére teljes tumormentességet, és a sipolyozás megszűnését tapasztaltuk. A kutya évekkel a sugárterápia befejeztével is tünetmentes, a daganat kiújulását nem észleltünk. Az egyedüli mellékhatásként jelentkező bőrpirosodás és helyi szőrhullás körömvirágbalzsam hatására megszűnt.

Boni a kezelések megkezdése előtt	Boni a kezelések befejeztével

Összefoglalva az előzőekben leírtakat elmondhatjuk, hogy a sugárterápia a daganatos kutyák kezelésében is hatékony módszer. Alkalmazása közben a kutyát, a tulajdonosát, a kezelést végző állatorvost és a környezetet nem éri káros hatás. A szakszerűen kivitelezett kezeléstől várható előny sokszorosan felülmúlja az alkalmazásból eredő kockázatokat.

Dr. Balogh Lajos DVM, PhD.

Eredeti cikk:
Új Kutya Szövetség
2001.IV. február 16.